4/10 Marketing a székelyeknél

Marketing a vállalkozásban (2) – Hogyan csinálja?

Áldoznak-e reklámra? Ismerik-e a célcsoportjukat? Mely marketing feladatokat tartják a legfontosabbnak? Miért érdemes náluk vásárolni? Mely elemeket tartalmaz a legutolsó reklámjuk? – ezek azok a kérdések, amelyek arra adnak választ, hogy a vállalkozások milyen marketing alapokra építik marketing tevékenységüket.

Az eredményeket elemezve azt kell hogy mondjuk, fejlődtünk 2012-höz képest. Bár reklámra a vállalkozók ugyanúgy szintén keveset áldoznak, de a célcsoport behatárolás már sokkal konkrétabb, megjelent a tudatosság: nincs akkora nagy százalékban a „tőlem mindenki vásárol” kategória, a marketing feladatok között pedig a tervezés, szervezés a legnagyobb arányban szerepelt. 

Nézzük az eredményeket!

A nyereségük hány százalékát költik reklámra?

Saját szerkesztésű diagram

A válaszadók szinte 60%-a 3%-nál kevesebbet áldoz reklámra, ha ehhez hozzáadjuk azt a 15%-ot, aki bevallotta, hogy ő bizony hozzávetőlegesen sem tudja ezt, az eredmény igencsak lesújtó.

A legfontosabb marketing feladatok

Saját szerkesztésű diagram

Az eredmény számunkra is meglepő volt. A vállalkozások marketingjében megjelent a tudatosság: a tervezést és szervezést szinte 70% említette, ezenkívül pedig a piac-, vevő- és konkurenciakutatás is a vállalkozások szinte felénél szerepelt. Itt most az a kérdés, hogy vajon a tervezés, szervezés azért jelent meg ilyen szép számban, mert valóban tudatosak a vállalkozók, vagy azért, mert a kérdőív első válaszopciója volt.

Kevés arányban szerepeltek az alábbiak:

• eladási személyzet fejlesztése
• termékarculat, csomagolás, termékpolitika
• reklámok menedzsmentje
• reklámkészítés: grafika, reklámszövegírás
• rendezvények szervezése
• disztribúcióhoz köthető marketing tevékenységek
• kirakatrendezés
• google adwords kampányok bonyolítása

Hogyan jellemzik célcsoportjukat?

A kapott válaszokat az alábbi négy kategóriába rendeztük:

• Demográfiai j.:megnevezett valamilyen demográfiai jellemzőt
• Pszichográfiai j.:megnevezett valamilyen pszichográfiai jellemzőt
• Mindkettő: megnevezett demográfiai és pszichográfiai jellemzőt is
• Egyik sem: nem tudott megnevezni semmilyen jellemzőt

Saját szerkesztésű diagram

Ahogyan az ábrán is látható, a válaszadók pontosan fele meg tudott nevezni valamilyen demográfiai jellemzőt, több mint negyede csak pszichográfiai jellemzővel mutatta be célcsoportját, 14% mindkét típusú jellemzőt említett, 9% pedig semmilyen jellemzőt nem nevezett meg, ugyanis az ő célcsoportjához úgymond mindenki (is) beletartozik. 

A 14%, aki demográfiai és pszichológiai jellemzőkkel is tudta illetni célcsoportját, igen kicsi arány, de ha azt nézzük, hogy a válaszadók háromnegyede valamilyen jellemzővel (demográfiai vagy pszichológiai) megnevezte, jónak mondható.

A vásárlásra buzdítás legfőbb érve

Saját szerkesztésű diagram. A diagram a négy legtöbbet említett érvet ábrázolja.

A túl tág és túl általánosan megfogalmazott előnyök arra engednek következtetni, hogy nem igazán ismerik a válaszadók a megkülönböztető előny fogalmát és nem is igazán mérték fel ennek fontosságát. Igaz, ehhez legalább azt kellene ismerni, hogy pontosan ki számára tudunk valóban különleges előnyöket nyújtani (célcsoport) és pontosan kihez képest (legnagyobb versenytárs). A válaszok csupa közhelyszerűen megfogalmazott előnyök, agyonhasznált, elcsépelt és kikopott szavak, amik már nem jelentenek semmit: „minőség, széles választék, megbízhatóság, kedvező árak, gyors kiszolgálás stb., amivel nem is lenne gond, ha nem ugyanezeket a szavakat használnák a vevők felé irányuló kommunikációban is.

A szakértő személyzet 16%-ban való megjelenése egy igen pozitív gondolkodásbeli változásra mutat rá, a vállalkozók kezdték felismerni az ember és a folyamat fontosságát. Ennek ellenére a jó csatolt szolgáltatások, a vásárlás utáni vevőgondozás, a 100%-os pénzvisszafizetési garancia csak nagyon kis arányban szerepelt.

Mely elemeket tartalmazza a legutolsó reklám?

Saját szerkesztésű diagram

A válaszadók zömének utolsó reklámja termékek, szolgáltatások bemutatásáról szól, a jó hír pedig az, hogy több mint felénél szerepelt elérhetőség (a 2012-es kutatásban ez csak 20% volt), a szlogen viszont csupán 20%-nál jelenik meg.

A vállalkozások reklámjai tehát a szolgáltatásaik, termékeik felsorolásából áll, sokszor nincs benne elérhetőség és szlogen. A szlogen azt a cél szolgálná, hogy pozícionáljuk magunkat a versenytársakhoz képest, az elérhetőség megfelelő körítéssel pedig azt, hogy azonnal cselekvésre serkentsen. Ha ezek hiányoznak, akkor az igencsak csökkent az elvárható hatékonyságon. Ez esetben nem is a médiumok a hibásak azért, hogy nem hatékony a reklám, hanem az, aki a reklámtartalom felett döntött.