Elöljáróban: mint ahogy már a harmadik részben (3/10) is írtunk róla, a kvalitatív kutatás, akárcsak a szekunder kutatás, feltáró jellegű, tehát a miért, hogyan és hasonló kérdésekre keresi a választ. Minőségi kutatás, tehát semmiképp se próbáljuk meg számszerűsíteni, főleg nem reprezentatívként kezelni a kapott információkat.
Szekunder kutatás – nem hiába szenteltünk neki egy külön részt, és nem hiába helyeztük a kvalitatív és a kvantitatív módszerek bemutatása elé. Miért is? Mert bármilyen kutatásnak is veselkedünk neki, először a szekunder adatok vizsgálatával kell kezdeni az egészet, ugyanis lényeges szempontokat kínál(hat)nak a primer kutatás elemzéséhez.
Nagyon sokan teszik fel azt a kérdést, hogy melyik piackutatási módszer a legjobb, mert ők azt szeretnék. Rossz hírünk van: nincs olyan, hogy legjobb módszer! A tökéletes módszer keresése már alapból egy hibás feltevés, ugyanis a kutatási probléma meghatározása, a kutatandó információk jellege határozza meg azt, hogy az adott problémára éppen melyik a legjobb módszer.
Amennyiben kutatásra adjuk a fejünket, először meg kell értsük, melyek azok a lépések, amelyeken egytől egyig végig kell zongorázni. Nem érdemes egyiken sem átsiklani, főleg nem kihagyni, ugyanis a kutatás eredményei könnyen használhatatlanná válnak.
Lássuk, melyek ezek a lépések!
A bevezetésnek nem hiába adtuk a fenti címet, ugyanis: a piackutatást a vállalkozások létszükségletének is lehetne nevezni, mely segítségével megalapozott döntéseket lehet hozni, rövid és hosszú távú célokat felállítani, stratégiát építeni…, és itt még közel sincs vége a felsorolásnak.
Kételkedsz? Akkor olvasd tovább!
Öblítő-kör. Életem párja szerint ez olyan üljünk össze és jól panaszkodjuk ki magunkat, fehérnép-módra. Nem tudom ő mire gondolt, amikor ezt az elnevezést kitalálta, de a fókuszcsoportos beszélgetésnek valóban van egy ilyen jellege is. Terítsük ki a szennyest, hallgassuk meg egymást, beszélgessünk róla! Na de mitől és hogyan válhat egy idegenek közti beszélgetés annyira oldottá, hogy egy olyan kényes témáról, mint a megcsalás beszélni lehessen? És a pénzről, a bevételeinkről, a költéseinkről?
Szóval itt ez a nő, akit megcsalt a férje. Valahogy meg kéne tudni, mi vezetett odáig, hogy ez megtörténhetett, ki kellene deríteni, mi volt a gond ezzel a házassággal? S akkor jövünk mi, léha marketingkutatók, s azt mondjuk: szervezzünk fókuszcsoportos beszélgetést, beszélgessünk el erről a témáról! Nem, nem a „Szíven szúrt szalmaszál” sorozat leírását olvasod, hanem egy laza cikket a fókuszcsoportos kutatási módszer alkalmazásáról, sajátosságairól. Mindenkinek ajánlom, akit nem „komoly szándékkal” érdekel a téma!
Elöljáróban: a fókuszcsoport módszere alkalmas arra, hogy mélyen megértsük vásárlónk viselkedését, világlátását, a választásai mögött rejlő gondolkodási sémát, azt, hogy hogyan reagál egy-egy impulzusra, miért teszi ezt vagy azt, valamint megmutatja a viselkedésének mozgatórugóit.
Már több oktatóanyagban is érintettük és hangsúlyoztuk az iskolai rendezvények információhordozó, imázs- és közösségformáló, kapcsolatépítő hatását, sőt még példákkal is szolgáltunk, hogy bizonyos rendezvényekkel milyen eredmények érhetők el.
A honlapoknak azért szenteltünk egy külön tananyagot, mert egyre fontosabb szerepet töltenek be az intézmények külső és belső kommunikációjában. Az iskolai honlap funkciója sokrétű. Egyrészt hatékony információszolgáltató, ugyanis támogatja, kiegészíti és segíti az egész intézményi kommunikációt, egységes képet mutatva pedig erősíti az iskola imázsát.
Az iskolák közötti verseny és a folyamatosan csökkenő gyereklétszám szinte minden intézményt rákényszerít arra, hogy a beiratkozók számát évről évre szinten tartsa, vagy esetenként növelje. Ezt minőségi szolgáltatásokkal és hatékony marketingtevékenységgel lehet elérni. Mindenekelőtt az iskola arról kell meggyőződjön, hogy igenis szükség van egy beiskolázási stratégiára, amely még az „iratkozás” előtt ismerteti szülőkkel és a diákokkal az intézményt. Az alábbiakban olyan módszereket mutatunk be, melyek a beiskolázási stratégia részét képezhetik, és segítenek a tanulólétszám megtartásában és növelésében.
A PR (Public Relations) az a tevékenység, mely a hírnevet gondozza, mindemellett pedig pozitívan folyásolja be a szervezetről alkotott véleményt. Az oktatási intézményeknek is fontos, hogy jó legyen a hírnevük. A PR tevékenységek által az intézményről szóló információk tudatosan jutnak el a célcsoportokhoz. A PR célja az, hogy kiépítsen és fenntartson – az intézmény és környezete között – egy kölcsönös megértést és jóakaratot. Az oktatási PR tökéletesíti az intézmény programjait, szolgáltatásait, mindezt pedig kétoldali – külső és belső – kommunikációval, mely a szervezet szerepének, céljainak, tulajdonságainak és szükségleteinek jobb megértésére szolgál, hozzájárul az attitűdök kialakulási folyamatának a felismeréséhez és azonosításához, segíti a közmegértést és támogatást.
Az arculat nem más, mint egy tudatos és egységes iskolaazonosság, egy koordinált és egységesített kommunikációs munka, az a kép, melyet az iskola a munkatársai, illetve környezete számára kialakít. Magába foglalja a szervezet múltját, hitvallását és filozófiáját, dolgozóinak egyéniségét, a szervezet erkölcsi, valamint kulturális értékeit és stratégiáját.
Ma már nemcsak a felsőoktatási intézmények, hanem a középiskolák is harcolnak a tehetséges fiatalokért, hogy évről évre fel tudják tölteni az elindítandó osztályokat. A felsőoktatásban a beiskolázási kampányok megszervezése és végrehajtása a költségvetés egy komoly részét képezi, amit a középiskolások nem tudnak megengedni maguknak. Pénzráfordítás nélkül is sikeresen megvalósítható egy ilyen kampány, mégpedig úgy, hogy az iskola a saját erőforrásait használja fel ennek érdekében. Kiket? A diákokat, természetesen pedagógusi irányítás és ellenőrzés mellett.
Egy külső szemlélő az iskolát csakis annak a külső kommunikációja révén tudja megismerni. Ha ez nincs, vagy hiányos, akkor az negatív eredményeket – mint például a kevés beiratkozott diák – vonhat maga után. A külvilág számára egy iskola akkor tűnik jónak, ha átlátható, ezért érthető, világos és egyértelmű módon kell közölni mindazt, amit az iskola szeretne nyilvánvalóvá tenni.
